Derekas Dolgok ☺️

Mai bejegyzésem az én otthoni futó/gyaloglópadomról fog szólni, mivel már nagyon sokan kerestek meg, hogy én milyen gépet használok és miért pont ezt?       A futómúltamról már írtam egy korábbi bejegyzésemben, így arra most nem térnék ki újra illetve a másfél éve tartó derékproblémámról is szintén. De hogy ezt a kettőt együtt hogy is oldottam meg, nos arról mindenképpen szerettem volna egy külön bejegyzést. Tavaly már próbálkoztam a kinti futással, rekortan pályán illetve terepen is, ami hol ilyen-hol olyan hatással volt a derekamra. Persze természetesen lassan , gyors gyaloglás és kocogás váltva már akkor és ott is. Mivel nem tudtam mindig megoldani, hogy a derekamnak jobban tetsző talajt találjak , így sajnos időnként sikerült betonnal vagy keményebb futópályával találkoznom és ez nagyon nem tett jót nekem (kvázi újra fájt mindenem sajnos). Aztán jött az ősz, a korábban sötétedés , a hideg és a kijárási korlátozások is. Na ekkor egyre komolyabban kezdtem gondolkod...

  Nagyon sokan kértétek , hogy mutassam be , hogy én hogyan is tornázom . Végre megszülettek a képek. Mindenkinek köszönöm a türelmet :-) Végigmegyek újra a gyakorlatokon és írok hozzájuk megjegyzést illetve bemutatom képekkel.  1. G yakorlatom Guggolás és a kitörés:  Itt a legfontosabbak, amikre figyelni kell, hogy egyenes tartásban végezzük. A térd sohasem menjen a lábfej elé . Guggolásnál minél lejjebb menjünk (mintha le akarnánk ülni egy székre)  Kitörésnél pedig mindenhol legyen meg a derékszög. Mutatom: Guggolásból mehet az 5 sorozat, de először csak 5 ismétlés, aztán ezt emeljük fokozatosan.                                                                         Kitörésnél váltott lábbal végezzük szintén 5 sorozatot.  És ha már jól megy, lehet ...

  Hogy maradtam pozitív ?  Ha röviden és őszintén szeretnék rá válaszolni, akkor teljesen hullámzó volt az első félévem.  Sőt, inkább rosszabb, mint jobb. Nagyon nehéz volt pozitívnak maradni és pozitívan látni a jövőt. Állandóan visszaestem, mind fizikálisan, mind mentálisan. Kicsit jobban voltam, aztán megint jöttek a durván erős fájdalmak, csak folyamatos fájdalomcsillapítással tudtam elviselni a napokat és totálisan el voltam keseredve.  Utólag úgy érzem, hogy ott követtem el egy nagyon nagy hibát, hogy mindig mástól vártam a megoldást és a javulást. Nagyon bíztam az orvosokban, a gyógytornászokban, a manuálterapeutákban, szóval mindenkiben, akihez fordultam, csak éppen önmagamban nem. Nem mondom, hogy ezek a szakemberek rosszak voltak, vagy rosszakat mondtak/tettek volna. De én mentálisan teljesen rájuk hangolódtam és a csodát tőlük vártam.  És a lényeg szerintem pont az, hogy ne mástól várjuk a megoldásokat, a javulást, csakis önmagunktól. Bízzunk mag...

Mi mindenre figyelek én minden egyes nap, lassan másfél éve, nos erről fog szólni ez a bejegyzésem.  Ugyebár ülőmunkát végzek, vagyis az első és a legfontosabb dolgom az volt, hogy az ülés minél fájdalommentesebb legyen számomra. Eleinte nagyon sokszor térdelve dolgoztam, sok kollégámat megdöbbentve ezzel. Aztán rá kellett jönnöm, hogy ez nemigazán jó megoldás hosszú távon, mivel a térdem elég hamar tönkre fog menni, vagy szétkopni. Így mentem tovább, a teljesen standard irodaszékekhez, illetve kocsiban is a legpraktikusabb a hengerpárna :  Emellett  otthon egy speciális széket (térdelő szék )használok , ami nekem nagyon bevált. Teljesen egyenesen tartja az egész hátat :  És ami még nagyon-nagyon fontos, hogy mindemellett óránként fel kell állni és egy kicsit mozogni, sétálni , illetve derékkörzéseket végezni, megnyújtani a testünket állva vagy hason fekve.  És ami még a mindennapi teendőimhez tartozik egy krém, amit a mai napig használok, ahogy egy ki...

Világ életemben imádtam erdőben lenni, kirándulni, túrázni. Szerintem a lejobb kikapcsolódás, csak pozitív hozadéka van. És semmi más nem szükséges hozzá, csak egy kényelmes cipő és kész is.  Engem már pár évesen "megfertőzött" az az érzés, hogy mennyire eszméletlen jó pár órát vagy akár egy egész napot egy erdőben lenni, én így nőttem  fel. Nagyon gyakoriak voltak a családi kirándulások, aztán ahogy nagyobb lettem jöttek a vándortáborozások, a komolyabb túrák Ausztriában, Szlovákiában és Szlovéniában is. Elég sok helyen jártam a környező országok hegyein is. Már 20 éves korom előtt fent lehettem 3000 méter magason. Ami mindegyik kirándulásban, túrázásban közös volt, a teljes nyugalom és a teljes kikapcsolódás. Legnagyobb élményem a múltban, amikor Szlovéniában a hegyekben napokik térerő sem volt, így a teljes elszigetelődés és béke átjárt. Megszűnt a külvilág, csak magára és a körülvevő hegyekre , erdőkre figyel az ember.  A túrázást már nagyon r...